Móra Ferenc Általános Iskola 1144 Budapest-Zugló, Újváros park 2. ZÖLD ÖVEZET

MÓRA Iskolai Blog - Zugló

A gyerekek tollából

2015. november 26. - adminJ

Holokauszt emlékközpont

Írta: Szatmári Dávid 8.a

Nagyon sokkoló volt látni a múzeum bejáratánál azt a rengeteg nevet. Belegondolni, hogy akár egy

családtagom neve is szerepelhet a listán, megrázó. Látni azt, hogy a mai napig járnak arra emberek és

a szeretteiknek raknak csokrot vagy követ. (A zsidók használják, a lélek örök életének

szimbólumaként). Az első teremben furcsa volt számomra az a vidám zene a háttérben. A kísérőnk

felhívta ott a figyelmünk a csíkokra a terem oldalán, ami később kiderült, rendkívül jól szimbolizálja az

életet.

Jó volt külföldiekkel is találkozni, ami azt jelenti, hogy másokat is megrázott vagy csak érdekli a

történelem. A későbbi termekben rossz volt belegondolni, milyen kegyetlen is az ember. (A

bútorokat/tárgyakat, ami zsidóké volt tilos volt megtartani, gúnyt űzni belőlük stb.) Az viszont jó

érzéssel töltött el, hogy Horthy kiállt a zsidókért és nem küldte táborokba őket. Remélem, nem csak

azért tette, hogy ne ítéljék el a későbbiekben, hanem mert tudta, hogy pont olyan emberek, mint ő. A

legmegrázóbb a legmélyebb, a „piros” szoba volt. A háttérzene is nyugtalanító volt, sőt látni a sok

lefogyott embert borzasztó volt. A felvételt látni a táborról szintén sokkoló volt, és hallani, hogy az

utolsó pillanatig azt gondolták, hogy csak zuhanyozni mennek…És mi ilyeneknek segítettünk. Bukásuk

után öröm volt látni, hogy próbáltak rajtuk segíteni, de az akkori tudományok miatt ez nem sokaknál

segített. Vagy ki tudja…

2016. május

Péntek délutánok Era nénivel. A gyerekek írták:

A segítő kutyák

 

Először trolibusszal mentünk, sétáltunk és végre megérkeztünk egy kutyás programra. Segítőkutyák jöttek, és sok más és más, különböző feladatokat csináltak (pl.: eldugtunk egy zacskót, és ő megkereste. Amikor elejtettünk valamit, ő felszedte, még egy apró 10 Ft-os is. Eldobtunk egy labdát és visszahozta. Meg lehetett simogatni a kutyákat.)Sok érdekességet mondtak. Utána persze kezet kellett mosni.

Kimentünk egy picit a játszótérre is, jó nagy volt.

Végül visszamentünk a sulihoz. Felvettük a táskát és mentünk ki, ott vártak apukáink.

 

(Burian Balázs 5/n)

 

Péntek délután

 

Tanítás után az iskolával elmentünk egy kutyás bemutatóra. Amikor odaértünk a helyszínre mindenki elfoglalta a helyét. Egy néni fogadott minket három kutyával. A kutyákkal különböző feladatokat mutatott be. Megmutatta azt, hogy hogyan segítenek egy mozgássérültnek. Amikor a néni leejtett egy 10 Ft-ost, kendőt, akkor felvette a kutya. Egy másik kutya a szájába vett egy kosarat, mert így tud segíteni egy vaknak, amikor vásárolni szeretne menni. Utána megérkezett a másik három kutya, akik késtek a dugó miatt. Közöttük volt egy kereső kutya is. Egy fiú eldugott egy kutyakajával teli zsákot és a kutyának meg kellett keresnie. Utána ki lehetett menni és eldobni a kutyáknak a labdát, és ők visszahozták. Azután megsimogattuk őket és vége lett. Nekem nagyon tetszett és örültem, hogy elmehettem.

 

(Nonn Eszter 5/n)

 

Nekem nagyon tetszett az, hogy a Zic-ben sok mindent megtudtunk a terápiás kutyákról.

Nagy élmény volt, hogy az egyik kutya nagyon ügyesen felvett mindent, amit leejtett a néni.

Az is nagyszerű, hogy ők imádnak dolgozni. Imádnak dolgozni, mert nekik ez a játék. Még kipróbáltam

a vakvezető kutyát is.

Úgy szeretnék egy ilyen kutyát úgy, hogy nem vagyok beteg.

(Ágh Barnabás-5/a)

A bejegyzés trackback címe:

http://moraiskolazuglo.blog.hu/api/trackback/id/tr948116170

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.